A legfontosabb tények a riboflavinról

535
HOZZÁSZÓLÁS:

Mintegy tíz évvel azután, hogy FUNK a rizs hántolatából izolálta a kristályos, vízben oldódó B1-vitamint vagy tiamint, az 1920-as években EMMET megállapította, hogy még egy hasonló aktivitású faktor marad abban a preparátumban, amelyben hő hatására a tiamin lebomlott. Ez a termostabilis faktor hasonlított a tejből izolb2-vitaminált sárga színanyaghoz, és lehetővé tette, hogy a kísérleti etetésnél a galambok megtartsák súlyukat, illetve a patkányok tovább fejlődjenek.

WARBURG és CHRISTIAN 1932-ben izolálta az élesztő sárga enzimjét, majd 1933 és 1935 között több kutató kimutatta, hogy ez a növekedési és táplálkozási faktor egy zölden fluoreszkáló sárga színanyag. KUHN kristályos formában tejből izolálta és ezért a „laktoflavin” nevet adta neki.

1937-ben KUHN-nak és KARRER-nek sikerült egymástól függetlenül megoldania szintézisét, ekkor kapta ez a faktor kémiai szerkezetéhez jobban illő „riboflavin” elnevezést. 1938-ban SERBELL és SYDENSTRICKER közölte első megfigyeléseit a B2-vitamin-hiányról.

A régen egyszerű vegyületnek tekintett B2-vitamin valójában bonyolult szerves vegyület, amely egy nitrogéntartalmú flavinból, azaz izoalloxazinból és egy cukorból, a ribózból áll: innen adódott a riboflavin elnevezés. Kristályos, vízben viszonylag jól, alkoholban nem oldódó hőstabil vegyület, amely nem oxidálódik szabad levegőn, de érzékeny a fényre és az ultraibolya sugárzásra. Azt állíthatjuk, hogy a B2-vitamin-komplex gyakorlatilag három faktorra osztható: a növekedési-, a bőr- és a vérfaktorra.

Miben található riboflavin?

A riboflavin nagyon elterjedt a természetben, és igen gyakran észter formájában a B1-vitaminnal komplexet alkotva található a gabonafélék magvainak héjában és csírájában; az állati belsőségekben, mint a máj vagy a vese; a tojásban, tejben és halban. Foszforilált formában a B2-vitamin gyakorlatilag minden élő sejtben előfordul, de főleg az izmokban, a retinában és szabad formában a vizeletben.

A legnagyobb mennyiségben B2-vitamint tartalmazó élelmiszerek fontossági sorrendben a következők: a sütőélesztő, marha-, kecske-, sertésmáj, marhaszív, halak teje és a gabonafélék magvainak teljes őrlésű lisztje.

Mekkora a riboflavinszükségletünk?

A B2-vitamin napi szükséglete életkor és testsúly szerint különböző: gyerekeknél 0,6-2,5 mg, nőknél 1,5 mg, terhesség alatt 2,0 mg, szoptatás időszakában 2,5-3,0 mg. Férfiaknál szellemi erőfeszítéstől és a stressz-hatásoktól függően 1,8-2,2 mg szükséges naponta.

A riboflavin anyagcseréjénél, szervezetünk naponkénti B2-vitamin igénye inkább függ az anyagcsere fontosságától és a napi elfogyasztott tápláléktól, mint az adott személy fizikai aktivitásától.

Melyek a legfontosabb feladatai?

Az emésztési folyamatokban a riboflavin a többi tápanyaggal együtt a bélnyálkahártyán át szívódik fel háromnegyed részben foszforilált formában: flavin-adenin-dinukleotidként (FAD), és szabad formában egy negyed részben. Ebben a formában kerül a kapuvénán keresztül a májba, ahol viszonylag kis mennyiségben raktározódik, mivel a tartalékok harmonikusan oszlanak el az egész szervezetben -főleg a lépben, a szívben és a vesékben.

A B2-vitamin egy kis része riboflavinként, valamint különböző metabolitok formájában távozik a veséken keresztül a vizelettel, ennél is kevesebb mennyiség távozik a bőrön keresztül a verejtékkel.

A riboflavin igen fontos szerepet játszik a sejtlégzésben, és közvetlenül belép a KREBS-féle ciklusba. Még ennél is nagyobb szerepe van a zsírsavak anyagcseréjében: a lipidek hidrolízise után a zsírsavak oxidációja acetil-koenzim-A formájában történik sok enzimatikus lépésen keresztül, míg a zsírsavak béta-oxidációjával fejeződik be. Így tehát minden zsírban gazdag étrend megnöveli a B2-vitamin igényt.

A riboflavin részt vesz a fehérjék és az őket felépítő aminosavak anyagcseréjében is, lehetővé téve az aminosavak lebomlását dehidrogenálással, majd hidrolízissel, amely ammónia és szeparáltan az acetil-koenzim-A keletkezésével jár együtt. Ez utóbbi közvetlenül lép be a citrát-körbe. A B2-vitamin meggyorsítja a fehérjék lebontását és az aminosavak felhasználását a szervezetben.

Végül ne feledkezzünk meg a riboflavin szerepéről a purinok lebontásában sem: részt vesz a hipoxantin xantinná majd húgysavvá történő oxidációjában a xantin-oxidáz enzim közreműködésével.

535
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]